Fordította: laerien

 

Ebben a cikkben egy nagyon összetett témáról lesz szó, amit épp ezért biztosan nem is tudok teljes egészében lefedni. Inkább csak megkarcolgatom a jéghegy csúcsát, megosztva néhány személyes tapasztalatot, és olyan tippeket, amiket olyanoktól hallottam, akik a BDSM világában nálam jártasabbak.

Általában legalább két ember kell a BDSM gyakorlásához. Sokan keresünk partnert a fantáziáink megéléséhez, és néha felmerül a kérdés, hogyan közelítsünk meg egy potenciális partnert. Gyakran nem tudjuk, vajon van-e BDSM jellegű érdeklődésük, vajon pozitívan reagálnak-e, vagy durva elutasításra számítsunk, olyan szavak kíséretében, mint őrült, pszichopata, beteg, torz, stb. Hadd osszak meg veletek néhány megoldást, amik nekem működtek.

Számomra a legkönnyebb megközelítés mindig a shibari iránti érdeklődésemen keresztül vezetett. Ez könnyen megemészthető a tudatlanabb emberek által, hiszen ez csak egy furcsa művészet, amit nem értenek. Mikor megkérdezik, mivel foglalkozok, a többi tevékenység mellett megemlítem, hogy a shibari nevezetű japán erotikus művészetet tanulom és gyakorlom. Az emberek többsége ezen meglepődik, de általában kíváncsi is lesz. Van, aki azonnal több információt kér, és innen sokkal könnyebb kitágítani a témát. Innen könnyen rá lehet kanyarodni a BDSM-re. Azoknál, akik nem reagálnak negatívan, de nem is kérdezik meg, mi az, általában annyit mondok: „El tudom neked röviden mondani, mi ez”. Még soha senki nem mondott nemet. Általában azt a rövid leírást mondom el ilyenkor, ami a shibari cikkben szerepel. Ennél a pontnál néhány emberben felébred az érdeklődés, és eljönnek workshopra, vagy egyedül próbálkoznak. Legtöbbjük persze azt válaszolja, hogy köszönik az információt, de ez nem az ő világuk. És ez teljesen rendben van.

Egy másik megoldás, amit talán jobban fel tudsz használni, ha nem foglalkozol shibarival: kérdezd meg a másikat, mivel foglalkoznak, és van-e kedvenc hobbijuk, amit a szabadidejükben űznek. Ha udvariasak, akkor ezt követően téged is megkérdeznek erről. Erre mondhatod azt, hogy „Ezzel és azzal foglalkozok, és a szabadidőmben szeretek tanulni az emberi mentalitás és szexualitás kevésbé ismert formáiról. Érdekel ez téged bővebben?” Ennek a megközelítésnek két erőssége van: úgy állítod be magad, mint valaki, aki tanul. Megmutatod, hogy vannak információid, de nem dicsekszel azzal, hogy szakértő lennél. Egyfajta specialista leszel a szemükben anélkül, hogy idegesítenéd őket a nagyságod megalapozatlan reklámozásával. Másodszor pedig engedélyt kérsz a téma további feszegetéséhez, így nem vagy tolakodó. Tiszteletben tartod az érdeklődésüket, így hajlamosabbak lesznek hasonló tisztelettel válaszolni. Az ilyen bevezetést követően még senki sem hívott betegnek. Nagyon fontos viszont, hogy nyugodtan magyarázz, önbizalmat sugározva. A szexualitás témája nagyon ingoványos, és ha az emberek azt látják, hogy szégyenkezel, valószínűleg ezt kihasználva átváltanak ítélkezésre, hogy védjék a saját komfortzónájukat.

Mikor a BDSM-ről kezdek magyarázni, általában kb azokat mondom el, amik az itteni cikkekben szerepelnek. Beszélek az endorfinról, a szeretethormonról, hogyan lehet ezek kibocsátását hatékonyabban stimulálni. Elmondom, milyen pszichológiai hatása van annak, ha megoszthatod a vágyaidat, és hogyan segít ez magabiztossá válni. Azonban az egyik legfontosabb dolog azt is elmondani, hogy a BDSM nem való mindenkinek, és teljesen rendben van, ha valaki azt érzi, ez nem az ő asztala. Így azt érzik az emberek, nem ítélkezem felettük, nem tartom őket „lemaradónak”, nem érzik, hogy kimaradnak valamiből. Így nem ítélkeznek felettem sem, hanem megértik, hogy én specialista vagyok abban, amiről beszélek, és csak segítek tágítani a világképüket, valamint (és ez nagyon fontos) megosztom, hogy nagyon sok ember él a BDSM tevékenységekkel. Elmondom, hogy ez a szubkultúra egyre népszerűbb olyan országokban, mint USA, Egyesült Királyság, Oroszország, Németország, Japán, stb. Mindenhol nagy közösségek épültek, ahol egymástól tanulnak az emberek, együtt buliznak, fesztiváloznak, stb. Ezzel a „nyájösztön” bekapcsol, és ha az illető megérti, hogy nem csak én vagyok ilyen, hanem sokan mások is, akkor ez biztosan elfogadható dolog.

Úgy gondolom, hogy ha megmutatod, hogy tudod, miről beszélsz, akkor építed a bizalmat kettőtök között, ami jó alap lehet a későbbi közös gyakorlásra.

Biztos vagyok benne, hogy sokan közületek egészen más megközelítést használtok potenciális új partnerekkel való kommunikációban, amik ugyanilyen hatékonyak lehetnek, és örülnék neki, ha megosztanátok ezeket a saját közösségetekben.