Szerző: Laerien
Mindenki másképp találkozik először a kötözéssel, és természetes, hogy ezek az első benyomások más ötleteket és előfeltételezéseket hoznak magukkal. Ez teljesen normális, hiszen csak láttunk valamit, ami inspirált minket, ki akartuk próbálni, vagy legalábbis valamilyen célt elérni vele, általa.
Néhány pozitív környezet, ahol ezzel találkozhattunk:
- Pornó… Ne is tagadjuk, valószínűleg ez a legnagyobb százalék
- Egy cikk amiben bemutatják ezt az egzotikus világot a vanília beállítottságúaknak
- Egy kép, művészi munka, ami szembejött valahol
- Saját érdeklődés a BDSM irányába, amivel elég gyorsan el lehet jutni a témához
- Érdeklődés, nyitottság a japán kultúra felé
Negatív példaként lehet, hogy egy klipben, akciófilmben, vagy horrorfilmben láttad, ahol olyanok dolgozták fel, akik nincsenek tisztában vele, hogy a kötözés mögött milyen széleskörű kultúra áll. Ezek nyomán akár azt is gondolhatod, hogy csak a pszichopaták, vagy mentálisan zavart emberek lelhetnek örömöt ilyesmiben.
Nyilvánvaló, hogy ezek a kezdeti impulzusok nagyban befolyásolják, mire gondolsz a kötözés hallatán. Illetve hogy egyáltalán miért kezded el megtanulni, mihez keresel partnert? Ahogy egyre többet tudsz róla, az előítéleteid is megváltoznak.
Miért volt ez a hosszú bevezető? Mert meg akartam mutatni, milyen komplex ez a kérdés, és miért nem lehet egyik ember bevonódását a másikéval összevetni. Ennek ellenére viszont lehetnek visszatérő elemek, mikor arról van szó, miben különbözött az elképzelt világ a megélt valóságtól. Összegyűjtöttem néhány ilyen tévhitet, és vicces előítéletet. Némelyik konkrétan az enyém, némelyik másoktól van.
És akkor az én háttérsztorim… Én először a BDSM irányú internetes kereséseim során akadtam rá a témára tiniként, néhány kép formájában. Aztán igaziból pornóklipekben láttam, ahol inkább nyugatias stílusban kötöztek, igazából csak a mozgáskorlátozás volt a cél. Ha láttál már “hogtied.com” videót, akkor érted, mire gondolok. A “shibari” úgymond eredeti, japán mivoltában csak sokkal később jött számomra.
Biztonság
A kötözés “nem vészes”, “nem veszélyes”, “jó kezdőpont/betekintés a kinky világba.”
Az egyik legrosszabb tévhit! Ha nem számítjuk az extrémebb dolgokat mint kések, tűk, tűz, akkor szerintem a kötözés a legveszélyesebb kinkek között van.
Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy ha valakibe beledöfünk egy kést, akkor megölhetjük, a tűz megégetheti, a vérmérgezéstől is súlyosan megbetegedhetünk. Ezeket megtanultuk, megtapasztaltuk. (Na meg túlélési ösztön…) Viszont hacsak nem vagy valami kommandós, akit kiképeztek, jó eséllyel nem volt olyan tapasztalatod, hogy megkötöznek. Nem ismerjük az idegek elnyomásának veszélyeit (ami szerintem a legkomolyabb probléma kötözésnél), nem vagyunk kiképezve, hogy észrevegyük magunkon. Általában nem vagyunk a különböző kötéltípusok szakértői sem.
Mivel nem tanultunk az iskolában csomókat, egyik ugyanúgy nézhet ki számunkra, mint a másik, és lehet, hogy egy önszorító csomót használunk, ami később gondot okoz. Rengeteg ehhez hasonló biztonsági problémába lehet botlani kötözés közben. Mindenki tudja, hogy ha rossz helyre üt egy eszközzel, akkor az problémává válhat. De sok embert hallottam már, aki alábecsülte a kötözés ezeknél sokszor jelentősebb veszélyeit!
Felszerelés
“Szeretnék venni 2 db kötelet, nem kell több, semmi komplexet nem fogok csinálni”
Ezen mosolygok legtöbbet. 🙂 Gyakran hallom egy kezdő workshop végén. Persze, megértem, hogy sokan a tanultakat arra használják, hogy mondjuk az ágykerethez kössék a partnerük kezét. Ahhoz elég is lesz ennyi. De aztán amint megpróbálnak valamit, meglepődnek, milyen gyorsan elfogy a kötél! Csak néhány kör a test körül, és alig maradt valami a félbehajtott 8 méteres kötélből. Én is mindig ámulok, amikor végignézek a “csatamezőn” egy kötözős játékunk után, és látom, milyen sok kötél fekszik szanaszét a földön. Egy komplexebb függesztés könnyedén felemészt 8×8 métert….
“A kötözés legalább nem eszközigényes”
Igaz, hiszen leginkább néhány köteg kötél kell csak. De persze rögtön az elejétől kezdve kellene, hogy legyen nálad egy biztonsági vágó vagy olló. Ez így már földön történő kötözéshez elég is lehet. Aztán ahogy fejlődsz, egyre több kötélre lesz szükséged. Rájössz, hogy van olyan kötéltípus, ami jobban mutat egy fényképen, míg egy másik jobban működik függesztésekhez. Aztán lehet, hogy kellenek majd karabínerek, aztán talán egy karika és függesztési pontok a plafonba. Nem sok olyan riggert láttam, akinek a cucca egy hátizsákba könnyen elférne.
A kötözős játékok, jelenetek
“Csak kötözz meg gyorsan…”
Azt hiszem, ez volt a legnagyobb meglepetés számomra, hogy milyen sokáig tart azokat a kötözéseket megcsinálni. Én nagyon türelmetlen vagyok minden téren. Be kell valljam, nem egyszer ugrottam előre egy-egy kötözős előadás videójában, főleg amikor az “alap” készült, például egy gote vagy egy csípőhám. Naná, ide nekem az izgalmat, az akciót! Nos, amikor benne vagy, akkor nincs előretekerés. Arról nem is beszélve, hogy azokon a videókon sokszor a legjobbakat látod, és ha csak nincs olyan szintű partnered (nem valószínű), akkor a párod bizony lassabb lesz. És ez teljesen rendben van, kicsit olyan, mintha mindig Usain Bolt-ot látod a TV-ben, és utána hiába nézed a helyi bajnokot…
Amikor a jelenetnek vége van…
Ha a pornó volt az első inspirációd, nos, ott ritkán látni, hogyan készül el egy kötözés, vagy hogyan oldják ki, így megint csak nem tudod, ehhez mennyi idő kell. Vagy ha belegondolsz, mikor fantáziálsz egy jelenetről, az is általában egy csúcsponton ér véget, egy orgazmussal, büntetéssel, fényképpel, vagy amiről épp álmodsz. Még nem találkoztam olyannal, aki a kikötözésről is fantáziált volna.
“Sajnos” ez is vele jár, de szerencsére nem kell, hogy unalmas legyen, ugyanúgy lehet a játék része, ha a közös kötelék erősítésére használod. Én akkor élvezem különösen, ha egy kemény jelenet végén azt érzem, darabjaimra hullottam, és ekkor érzem a mély törődést a partnerem mozdulataiban, ahogy óvatosan kihámoz a kötelek közül, és közben masszírozza a sajgó testrészeimet.
“Az a flow… Varázslatos lesz… Szavak nélkül megérteni egymást.”
És lehet is! De nem így kezdődik. Először általában sokat kell szavakkal kommunikálni a biztonsági kérdések miatt. Aztán később, ahogy jobban megismertétek egymást, és lesz közös tapasztalat, egyre kevésbé lesz erre szükség.
Ami sokat segíthet a kötözőnek abban, hogy megérezze, mire van szüksége a partnerének, az az erős empátia. Azt nem tudom, ez mennyire tanulható. Van, akiben erősebb, van, akiben gyengébb. Ha tudod, hogy ez nem erősséged, azért dolgozz rajta, illetve kompenzáld megfelelő kommunikációval.
Amire szükséged van ahhoz a bizonyos gyönyörű, szavak nélküli kötözős jelenethez, az legfőképpen a közös gyakorlás, hogy megértsd a partnered testbeszédét, apró mimikáját, hogy miért tör ki hirtelen nevetésben, miért nem reagál hirtelen az ingerekre, hogy fest, amikor élvezi, ami történik (még a kényelmetlenségeket is). Tudnod kell, hogy lehetnek olyan helyzetek, amikor a partnered másképp reagál. Például velem rájöttünk, hogy sokkal kevesebb visszajelzést adok, amikor mások is jelen vannak, ami persze alaposan megnehezíti a partnerem életét egy workshop vagy egy előadás alkalmával. Sokkal nagyobb mértékben kell a korábbi tapasztalataira hagyatkoznia, hogy mégis meddig mehet el.
Szükséged lesz technikai tudásra is, hogy gyorsan meg tudd oldani a felmerülő problémákat, mielőtt még nagyon magyarázni kellene őket. Ne próbálj rohanni az ilyen “szótlan gyönyör” felé, mert ez nem egy sprintcél. Majd jön a közös munka gyümölcseként.
“A kötél jó mulatság, és aztán…”
Mint minden BDSM-mel kapcsolatos tevékenységnél, a kötözésnél is szükség van a megfelelő utógondoskodásra. A kötözés élménye, ami lehet extrém stressz a testünknek, ugyanakkor akár katartikus élmény is az elménknek, elrepíthet egy másik világba. A jelenet vége felé vissza kell térni a való világba.
Még egy dolog, ami felmerülhet: a kötözés nyomokat hagy a testen, amiket sokszor nehezebb elrejteni, mint egy ütlegelős játék nyomait a fenéken. Én nagyon meglepődtem, mikor az első zúzódásaimat megláttam, amit a kötél hagyott. Ha mindez a felkaron, vádlin, combon történik, pláne nyáron, akkor pedig különösen nehéz elfedni.
A cikk a hossza miatt a második részben folytatódik.